Milyen csoportban dolgozni?

0

A napokban jelent meg Boldizsár Ildikó legújabb, sorrendben 52. kötete, A királyné, aki madárnak képzelte magát, mely meseterápiás csoporttörténeteket tartalmaz. Még nincs a kezünkben, de már nagyon várjuk!

Csoportban megszólalni mindig izgalmas. Egy csoport előtt vállalni önmagunkat, gondolatainkat, és mindezt szavakba önteni: különösen az. Emlékszem az első alkalmakra, amikor a torkomban dobogott a szívem, és izzadt a tenyerem, a szavak pedig sehogyan sem akartak mondatokká alakulni. De minél többször kerültem ebbe a helyzetbe, annál könnyebbé vált a megszólalás. 

Rá kellett döbbennem, hogy a csoport – bárkik legyenek is benne – inspiráló. Olyan gondolatok juthatnak eszünkbe, amikre egyébként nem gondolnánk, egy kósza félmondat is beindíthat bennünk valami újat. Csoportban dolgozni mindig lehetőség arra, hogy személyiségünk egy másik oldalát ismerjük meg. 

Mindig jó látni, hogy vannak, akik hasonlóan gondolkodnak egy mesei karakterről, egy mesei helyzetről, és vannak, akik teljesen másként. Hogyan osztják meg egymással a véleményüket, mennyire hevesen reagálnak, kik inkább a csendes megfigyelők? De a legjobb azt megtapasztalni, hogy amikor véget ér egy csoportfoglalkozás, nem ér véget a történet: halljuk, ahogy még beszélgetnek róla, és aztán csendben, otthon, magukban folytatják a mesével való munkát.

Leave a Reply